A káosz kimutatásának feltétele, hogy rendelkezzünk megfelelően hosszú adattal. A Kepler űrtávcső 4 éves működése alatt a legrövidebb Blazskó-periódussal (~27 nap) rendelkező RR Lyrae csillagról is csupán 51 ciklus hosszú modulációs görbét kaphatunk. Szemléltetésképpen bemutatom, ez az 51 ciklus mennyire kevés, ha a káosz felismeréséről van szó.
A kaotikus adatsorok jellemzője a fraktálszerkezetű szabályos alakzat a fázistérben. Egy szabálytalannak tűnő idősorról ránézésre nem állapítható meg hogy kaotikus-e. Azonban, ha elkészítjük egy fázistérbeli metszetét, a káosz jól kirajzolódik. Ilyen metszetet készíthetünk például a ciklusok maximum pontjai ábrázolásával az előző ciklus maximumpontjainak függvényében. Ez az 51 ciklus hosszú görbe esetében egy 50 pontból álló két dimenziós alakzatot fog eredményezni. De felismerhető-e 50 pontból a szabályos fraktálszerkezetű alakzat? Az ábrán egy kaotikus Ikeda-leképezés 50 pontját illetve 10000 pontját láthatjuk. Jól látható, hogy mennyire bizonytalan az alakzat felismerése ilyen kevés pontból.
